MONTESSORI azért, mert gyermekközpontú, mert önállóságra tanít, mert életre szóló tapasztalati tudást ad, mert minden kisgyermeket saját magához viszonyít, és egyéni ütemben fejleszt.
Véleménye szerint minden gyermek belülről motivált a tanulásra. Azt állította, hogy a gyermekek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül magukba szívják, ha a megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk.
Montessori egyik kis tanítványa kérését: "Segíts nekem, hogy önállóan cselekedjek " tekinti pedagógiája legfőbb alapelvének.
 Montessori pedagógia koncepciójának alapgondolata rousseau-i ihletettségű. Akkor nevelhetjük legeredményesebben a gyermeket - véli-, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni.
Montessori szabadsága szisztematikus szabadság, melyet a gyermeki fejlődés spontaneitására való törekvés indokol, de amelynek korlátai is vannak: az intézmény belső rendje és az eszközök.
A szabadságnak ugyanis csak addig van értelme, ameddig a gyermek saját életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő eszközökkel tevékenykedik. Miként megfogalmazza: "szabadságot adni munkaalkalom nélkül értelmetlen lenne, mert a munkaalkalom nélkül szabadjára engedett gyermek éppen úgy tönkremegy szellemileg, mint ahogy az újszülött éhen hal, ha nem táplálják." (Montessori)
"A gyermekhez méretezett teret egyszerű, könnyű, a kis lakók testméretéhez alkalmazkodó bútorokkal, egyéb használati tárgyakkal kell berendezni: elérhető testmagasságban elhelyezett fogasokkal, mosdókkal, jól mozgatható asztalokkal, székekkel, szőnyegekkel az eszközök tárolására szolgáló alacsony, nyitott polcokkal."
A világnak örökségül egy olyan pedagógiai rendszert hagyott hátra , melyben a filozófia a gyakorlattal szorosan összekapcsolódik és alapját képezi a mai napig is az alapfokú oktatási intézményekben alkalmazott Pedagógia Programnak, módszernek.
A Montessori módszer nemcsak hatéves korig alkalmas a gyermekek nevelésére. Filozófiája és jól kidolgozott eszközrendszere kiválóan használható 12 éves korig, sőt azon túl is.
|
